Lia Brown
Többször elolvastam újra és újra a cikket, de ugyanazt mondta el nekem. Csatoltak egy képet rólam, amint tegnap este az út szélén ülök Charles-al, Dan-el és Christopher-el, miközben füves cigit szívok. Ennél jobb pillanatot le sem kaphattak volna. Azt taglalták, hogy vajon Zayn miatt züllöttem el ? A megcsalásos sztori miatt ?
Azonnal tárcsáztam David-et, ő talán tud valamit tenni a mai újság beszüntetése érdekében.
- Láttad ? - szóltam bele köszönés nélkül.
- Igen Lia. Már intézkedtem, de visszafele a repülőn lesz egy-két szavam hozzád. Magánrepülőt intéztem el az újságírók és riporterek miatt, hiszen ebből óriási botrány lesz, négy helyett egykor találkozunk a repülőtéren, ajánlom hogy ne késs - hadarta el David, eléggé fenyegető stílusban, majd megszakadt a vonal. Oké, jelenleg negyed tizenegy van, tizenegyig összepakolok, fél óra alatt elkészülök és remélem nem lesz nagy forgalom, így beérek egy órára a reptérre.
Kivettem egy farmert és egy felsőt, majd a többi cuccom beledobáltam a bőröndömbe és a fürdőszobából is összeszedtem a dolgaimat. Tíz perc alatt megtelt az óriási, fekete bőrönd, majd a kint hagyott ruhákat felkapkodtam magamra. Még egyszer csekkoltam az összképet, feltoltam egy napszemüveget a fejemre és lesiettem a recepcióhoz, hogy kijelentkezzek.
***
- Mégis hogy gondoltad Lia? Magyarázd már el nekem hogy hogy a picsába gondoltad te ezt? - ordibált velem David, körülbelül amióta találkoztunk a reptéren. Már a gépen vagyunk, de csak nem fejezi be. Nem is várom el tőle, tényleg durva az az újságcikk, még akkor is ha nagy része - mint szokás - fel van fújva a nagyérdeműnek.
- Dave, nem akarok kifogásokba bocsátkozni, de tudod milyen hetem volt - szóltam halkan. Az ő hangjához képest ez csak suttogásnak hallatszott - kieresztettem a gőzt. Bár lehet picit jobban mint kellett volna. De el van túlozva, te is tudod.
- Valahogy lemosom rólad, megoldjuk, de tudod hogy csalódtam benned ugye ? Füvezz tőlem, baszki, én is füvezek, a fél világ füvezik, s még magának se vallja be, de ne az út szélén csináld kérlek, kamerák kereszttüzében, segg részegen - szerettem David-et, szókimondósága és őszintesége miatt, na meg meg van hozzá az éles nyelve is.
- Tanultam belőle - mosolyogtam rá Davidre.
- Remélem - zárta le, majd elfordult az ablak fele.
A pár órás repülőúton volt időm gondolkodni, a németekkel szembeni viselkedésem még hagyján, valószínűleg soha többet nem találkozok velük, csak egy vad éjszaka volt, viszont Zayn már más eset. Hogy vele hogyan tisztázom az újságcikket, és az éjjeli sms-em, na az már egy kemény menet lesz. Igazából fogalmam sincs mit érzek jelenleg, mert akarom őt magam mellett, viszont valami megváltozott bennem. Nem vagyok benne biztos, hogy az a kötődés nem túl erős. Gyakorlatilag egy embertől függök. És nem, ez nem saját magam, ez jelenleg Zayn, és ezen változtatni kellene.
***
2 HÉT MÚLVA
Izgatottan vártam a repülőtér biztonsági szobájában, Zaynnék gépe akármelyik pillanatban landolhat, és akármelyik pillanatban beléphetnek ebbe a szobába. Csak percek kérdése, és újra láthatom. Nem beszéltem vele az elmúlt két hétben, nem válaszolt az smseimre, és a hívásaimat is elutasította, és én mégis itt vagyok és várok rá. Rengeteg dolog kavarog a fejemben, amit meg kell beszélnünk, nem tudom mit mondhatnék neki arról az éjszakáról Párizsban, vagy az újságcikkről, vagy akár az smsemről. Azt hiszem némiképpen enyhít a helyzetemen, hogy Zaynről újra megjelent egy újságcikk, ami megcsalásról szól, most Perrie Edwards a lány, és bár meglepő, ezúttal nem érintett annyira mélyen mint a Sonia-s hír.
Az ajtó kinyílt, elsőnek Liam lépett be rajta. Amint meglátott megtorpant az ajtóban, mosolya az arcára fagyott.
- Lia...szia - préselte ki magából a szavakat. Meglepődöttség tükröződött rajta. - Hát te?
- Meglepi - mosolyogtam rá kínosan, majd közelebb mentem hozzá és megöleltem. - Jól utaztatok ?
- Ja - vetette oda, majd anélkül hogy vissza ölelne, kikerült és leült a kanapéra.
- Meglepi - mosolyogtam rá kínosan, majd közelebb mentem hozzá és megöleltem. - Jól utaztatok ?
- Ja - vetette oda, majd anélkül hogy vissza ölelne, kikerült és leült a kanapéra.
- Liuuuuu - rontott be Harry az ajtón, majd felkapott az ölébe. Hát, örülök hogy legalább vele a kapcsolatomra nem volt hatással ez az egész ügy.
- Hogy vagy lelkem ? - borzoltam össze nevetve a haját. - Ideje vágatni - utaltam loboncára, mire csak legyintett és helyet foglalt Liam mellett.
Louis és Niall együtt érkeztek, mindkettejük arcára kiült a meglepettség, de ők viszonylag normálisan fogadtak. Egyikük sem akadt ki annyira a látványomon, mint Liam. Ami azt illeti, nem tudom neki mi problémája lehet velem, de majd kiderül ez is.
- Te, Harry - szóltam oda - Zayn ? - Liam felém kapta a fejét, majd egy rosszalló pillantással lenézett a mobiljára.
- Valahol kint leragadt a rajongóknál - vont vállat - most már kell jöjjön - s mintha egy végszó lett volna, mire Harry ezt kimondta, Zayn belépett a szobába, s ahogy meglátott az ajtóban lefagyott, táskáját ledobta, odajött s magához húzott. Na, ezt nem vártam. Jólesett beszívni az illatát, úgy kapaszkodtam belé mintha az életem múlna rajta. Most, hogy itt van minden sokkal egyszerűbbnek tűnik. Hiányzott, hiába is tagadom.
- Valahol kint leragadt a rajongóknál - vont vállat - most már kell jöjjön - s mintha egy végszó lett volna, mire Harry ezt kimondta, Zayn belépett a szobába, s ahogy meglátott az ajtóban lefagyott, táskáját ledobta, odajött s magához húzott. Na, ezt nem vártam. Jólesett beszívni az illatát, úgy kapaszkodtam belé mintha az életem múlna rajta. Most, hogy itt van minden sokkal egyszerűbbnek tűnik. Hiányzott, hiába is tagadom.
- Mit csinálsz itt te őrült ? - mormogta a hajamba, miközben még mindig ölelt.
- Gondoltam megleplek - engedtem el, majd adtam egy puszit a szájára.
- Hát meglepődtem - komolyodott el. - Hosszú éjszakád lesz, babe - kacsintott rám, mire a többiek húgatni kezdtek - nem kell semmi rosszra gondolni - nyugtatta őket Zayn - én és Lia hosszasan elbeszélgetünk, mert van miről - nézett rám. Nem tudtam sokáig állni pillantását, inkább lesütöttem fejem és a cipőm orrát kezdtem tanulmányozni.
Ismerem Zaynt. Hiányoztam neki, ezért nem tud rideg lenni velem, de egyértelmű hogy haragszik, látszik azon ahogy hozzám ér vagy ahogyan rám néz. Egyszerre dühös és elégedett, és nem tudom melyik jelenleg az amelyik inkább megijeszt... .
***
Hazajöttem, hogy pakoljam össze a dolgaimat. Ma este Zayn lakásán
alszom, van amit megbeszélnünk s amit átrágnunk együtt, nem tudom mi fog
kisülni ebből az estéből. Vegyes érzéseim vannak ezzel a fiúval
kapcsolatosan, mindig is rejtélyes volt, soha nem tudtam hová tegyem a
viselkedését és ez az egyre növekvő csajozós híre nem vet túl jó fényt
se rám, se rá. A másik fele meg, hogy én is hibáztam, és bár koránt sem
olyan komoly, mint az övé - szerintem - ismerem őt, jobban ki fog akadni
azért, hogy egy fiú mellett dekkolok a járdán, mint azon hogy füves
cigi van a kezemben és a szemem olyan mint egy kínai pillogtatója.
Összepakoltam a pizsamám és néhány szükséges dolgot, majd hívtam egy
taxit, és amíg arra vártam magamra vettem a bőrdzsekim és a cipőmet,
majd egy utolsó pillantást vetve saját tükörképemre beszálltam a
liftbe.
- Zayn ? - léptem be a lakásába. A fürdőszobából víz csobogás
hallatszott, biztosan zuhanyzik. Bevittem a szobájába a táskámat, majd a
kabátomat is ledobtam az ágyra, és kimentem a konyhába. Töltöttem egy
pohár vizet magamnak és leültem a pultra, hogy megvárjam amíg végez
Zayn.
- A frászt hozod rám ! - lépett be a konyhába meglepődve. - Mikor jöttél ?
- Úgy öt perce - vontam vállat. - Bocsi - tettem hozzá egy angyali mosoly kíséretében, majd odamentem hozzá és átkaroltam meztelen felsőtestét.
- Úgy öt perce - vontam vállat. - Bocsi - tettem hozzá egy angyali mosoly kíséretében, majd odamentem hozzá és átkaroltam meztelen felsőtestét.
- Nem, Lia - húzódott el. - Amitől a fiúk előtt megjátszottam, és a
kamerák előtt megjátszottam attól még kibaszottul nincsenek rendben
köztünk a dolgok, szerintem ezt te is nagyon jól tudod. - Megjátszotta?
Most komolyan ?
- Ja, hogy kellek a jó hírneved őrizgetésére ? - húztam gúnyos mosolyra a szájam.
- Ja, hogy kellek a jó hírneved őrizgetésére ? - húztam gúnyos mosolyra a szájam.
- Ne forgasd ki a szavaimat, te nő. Annyi az egész hogy szerintem van
megbeszélnivalónk mielőtt megduglak - jelentette ki.
- Tessék ? - nem szoktam meg Zayntől ezt a nyers beszédet, váratlanul
is ért. Amerikában rendesen felvágták a nyelvét, kíváncsi vagyok ki
tehet róla.
- Hát nem azért jöttél ? - nézett rám egy félmosollyal.
- Nem vagyok sem Sonia Kashuk, sem Perrie Edwards, hogy dugni járjak hozzád - csattantam fel.
- Ja, igaz igaz, te a szőke pasijaidhoz jársz dugni - kacsintott.
- És elkezdődött... - sóhajtottam fel.
Egy óra elteltével még mindig ugyanaz volt a téma, a németek, akiket
Zayn csak "szőke pasik"-ként emlegetett, Sonia és Perrie. Mindkettőnk
fújta a magáét, makacsságunk egyike azoknak a dolgoknak amikben nagyon
is hasonlítunk egymásra.
- Mit csináltál Perrievel is Zayn ? Azt ne mondd nekem hogy vele sem
volt semmi, ami azt illeti ezek után abban is kételkedem hogy Soniaval
nem történt semmi.
- Igen, Lia, lefeküdtem fél Amerikával - csattant fel. - Bevallom,
Perrievel történtek dolgok, de Soniaval nem. Esküszöm. - ennyi kellett,
tekintetem fátyolossá vált. Az egész szobában csend volt. Leültem
törökülésben az ágy szélére, s úgy néztem fel Zaynre.
- Szóval igaz. Megcsaltál. - préseltem ki magamból a szavakat.
- Lia, én ... - leült mellém, átkarolta a vállam, de elhúzódtam.
- Ne érj hozzám - csúsztam arrébb.
- Esküszöm nem jelentett semmit - emelte rám hatalmas, már szinte
fekete szemeit, amelyekben annyira szeretek elveszni.
- Nem érdekel, Zayn. Megtörtént. Nem fogsz tovább alázni az egész világ
előtt, az elsőt még valahogy lenyeltem, de ez már kezd sok lenni.
Sajnálom, de... - nagy levegő Lia, meg tudod tenni! - szerintem kellene
szüneteltetnünk ezt a kettőnk közt levő dolgot.
- Hogy érted, hogy ... szüneteltetni ? - láttam a szeme sarkában egyre csak gyűlő könnycseppeket.
- Tudod hogy értem - suttogtam. - Szerintem jobb ha most megyek - álltam fel az ágyról.
- Lia, kérlek ne - kapott kezem után, s ő is felállt. - Szeretlek - nézett mélyen a szemembe, a könnyek folytak le az arcán, ugyanúgy mint az enyémen is.
- Én is szeretlek - mondtam ki, majd elengedtem kezét. - De ez így nem működik. Folyamatosan csak megalázol ezekkel az újságcikkekkel, és az, hogy még igaz is, feltette az i-re a pontot. Nem gondoltam volna hogy te leszel az a személy, aki ennyi fájdalmat hoz az életembe, aki eléri hogy kétségeim legyenek önmagammal szemben. Sajnálom Zayn, ennek vége. Viszlát - mosolyogtam rá utoljára, majd vissza se nézve kisétáltam az ajtón.
- Tudod hogy értem - suttogtam. - Szerintem jobb ha most megyek - álltam fel az ágyról.
- Lia, kérlek ne - kapott kezem után, s ő is felállt. - Szeretlek - nézett mélyen a szemembe, a könnyek folytak le az arcán, ugyanúgy mint az enyémen is.
- Én is szeretlek - mondtam ki, majd elengedtem kezét. - De ez így nem működik. Folyamatosan csak megalázol ezekkel az újságcikkekkel, és az, hogy még igaz is, feltette az i-re a pontot. Nem gondoltam volna hogy te leszel az a személy, aki ennyi fájdalmat hoz az életembe, aki eléri hogy kétségeim legyenek önmagammal szemben. Sajnálom Zayn, ennek vége. Viszlát - mosolyogtam rá utoljára, majd vissza se nézve kisétáltam az ajtón.
